Szombaton 10 órától a nyolcadikosok, valamint a 6 vagy 8 osztályos gimnáziumi képzésre jelentkező hatodikosok és negyedikesek adnak számot tudásukról az írásbeli felvételi vizsgákon. Akik tudatosan készültek a megmérettetésre, azok nyugalommal várhatják ezt a napot; bár az ilyenkor fellépő stresszt nem mindegyikük tudja kezelni. Ha azonban azt érezzük, hogy nem vagyunk eléggé felkészültek, ne az utolsó napon akarjuk ezt bepótolni.
Mit tehetünk a siker érdekében?
Pénteken hagyjuk a gyereket abban elfáradni, amit a legjobban szeret. (Halkan jegyzem meg, hogy ez ne a számítógépes játék legyen…) Este kerüljön idejében ágyba, mert a pihentető alvás már félsiker lesz szombaton.
Reggel idejében keltsük fel, hogy a szokásos rutint el tudja végezni, ugyanis ez kell a nyugalom kialakításához: a reggeli se maradjon el!
Semmiképpen ne stresszeljük azzal, hogy újra elmondjuk Neki: ezen a felvételin múlik a jövője!
Az írásbelin kétszer 45 percük van a gyerekeknek arra, hogy a magyar és a matematika feladatsorát megoldják. Mindkét tantárgyból 10 feladatot kell megérteniük és helyesen megoldaniuk. A két vizsga között 15 percet pihenhetnek. Ekkor ne kérdezgessük a gyereket, hogy mit nem tudott? mit rontott el?… egyszerűen csak hagyjuk lélekben felkészülni a következőre. Ha ugyanis nem sikerült jól az egyik, az könnyen rányomhatja bélyegét a másikra. Ráérünk a megoldókulcs bogarászása közben rávilágítani a hiányosságokra.
A magyar feladatsor 45 percéből érdemes 10-15 percet a szövegalkotásra szánni. Biztassuk a gyereket, hogy először nézze át az egész feladatsort, mert nyugtatóan hat, ha számba veszi, mennyi mindent tud. Ezek után ossza be jól az idejét! Ha jól szeretnénk gazdálkodni, akkor egy feladatra max. 3 percet szánhatunk. Ez már fel is veti annak igényét, hogy legyen óra a gyereknél, bár a teremben is illik legalább egynek díszelegnie. A magyar feladatlap esetében talán a legfontosabb jótanács, hogy mindig pontosan értelmezzük, mi a megoldandó feladat! A szövegértéses feladatnál először a kérdéseket tekintsük át, mert így időt nyerhetünk: első olvasáskor tudunk már figyelni azokra az információkra, amikre választ kell majd adnunk. Ügyeljünk a helyes- és szépírásra, mert a javítókulcsban ezek pontozására is találunk lehetőséget.
Matematikából egy feladat megoldására átlagosan 4 perc jut, ha a végén az önellenőrzést se szeretnénk elhagyni. Fontos, hogy itt is nézzük át az egész feladatsort, mielőtt munkához látnánk! Ha valamelyik feladat megoldásával nem boldogulunk, lépjünk át rajta, ne vesztegessük a drága időt! Miután mindent megoldottunk, ami csípőből ment, ráérünk visszatérni a gondolkodtatóbbhoz. Ha a feladat ismertetése külön nem tér ki arra, hogy a hibás válaszért pontlevonás jár, akkor bátran tippeljünk, amennyiben nem boldogulunk a valódi megoldással. Az egyes részmegoldásokra is járhatnak pontok, de ehhez az kell, hogy mindent leírjunk, az egész gondolatmenet kerüljön a papírra!
Ha azt látjuk, hogy nem lesz elég időnk befejezni a feladatsort, még időben mérlegeljünk: válasszuk ki a több pontot érő feladatot vagy az általunk jobban megoldhatónak vélt részfeladatot!
Amikor a középiskola kijavította a feladatlapot, minden esetben kérjünk másolatot és adjuk oda egy szaktanárnak, akiben megbízunk! A legtöbb esetben megóvhatjuk a javítás egyes részeit és további pontokat szerezhetünk. Ha kevesebb a pont, mint amire számítottunk, ne keseredjünk el! Várjuk meg az országos eredményeket és csak utána vonjunk le következtetést a saját munkánkra vonatkozóan! …és még akkor is köszörülhetjük a csorbát a szóbelin.
Sok sikert mindenkinek!
